Régebbi hírek

Vissza az hírekhez

Permetezőfúvókák rendszerezése és alkalmazási területei

Európában a mezőgazdaságban használt permetezőkre vonatkozó követelményeket és előírásokat az EN 12761-123 szabvány tartalmazza. A gyártóknak ezeket az előírásokat kell figyelembe venni és a megfelelést az erre kijelölt független vizsgálóállomások által kiállított típusbizonyítvánnyal kell igazolniuk. Ennek része a szórófej és fúvóka vizsgálata, és ellenőrzése is. A permetlé és a hatóanyag egyenletes elosztásáról és a célfelületre juttatásáról a permetezőgépek szórószerkezetei, ezen belül a szórófejek és az azokban elhelyezett fúvókák gondoskodnak.

A mai korszerű permetezőkön már többnyire csoportos szórófejekkel lehet találkozni, amelyekben többféle fúvókát helyeznek el és így azoknál egyszerű átállítással változtatható a szórásteljesítmény és a cseppképzés módja az alkalmazott hatóanyagnak, vagy az elsodródási veszélyhelyzetnek megfelelően. Ma már gyakorta lehet találkozni elektromos vezérlésű szórófejekkel is, ahol a fúvókák átállítása, a kijuttatott permetlémennyiség, vagy a szórófejek szakaszolása elektronikusan távvezérelhető, sőt automatizálható is.

 

A fúvókák rendszerezése

A permetezőfúvókák többféle módon is rendszerezhetők. Egyrészt rendszerezhetők a cseppképzés módja szerint, amely lehet hidraulikus, mechanikus, pneumatikus, termikus (ködképzős), ill. ezek kombinációja. A fúvóka kialakítása szerint megkülönböztethetők cirkulációs, ütközéses, tárcsás, légporlasztásos, vagy injektoros cseppképzésű fúvókák. A szórásképük alapján lehetnek telt kúpú, vagy kúppalást mentén cseppképző, vagy legyezőszerű cseppeloszlású fúvókák, amelyek keresztmetszete lehet háromszög, vagy trapéz alakú. Az anyagukat tekintve is többfélék lehetnek. Tartósabbak és egyben drágábbak is a rozsdamentes acélból, rézből, vagy kerámiából készült fúvókák, rövidebb élettartamúak, ugyanakkor olcsóbbak és sokfélék a műanyagból készült fúvókák. Ez utóbbiakat alkalmazzák leggyakrabban és legelterjedtebben a gyakorlatban. A legtöbb permetezőfúvóka gyártó (Lechler, TeeJet, Albuz, Agrotop, Hardi stb.) kínálatában széles választékban szerepelnek.

A legelterjedtebben a hidraulikus cseppképzésű szórófejeket használja a gyakorlat, amelyeknél a folyadékáram cseppekre bontásában pörgető test, pörgető kamra ütközőlap, vagy hasíték (rés) vesz részt. A centrifugális, cirkulációs cseppképzésű fúvókák csigabetétes, tangenciális, vagy oldalbeömlésű furattal készülhetnek, ennek megfelelően üreges kúp, vagy tele kúp permetcseppáramot bocsátanak ki. Az ütközőlapos fúvókák felület- vagy folyadékütközéssel hozzák létre a cseppeket. Ez utóbbiak és a réses fúvókák legyezőszerű cseppeloszlást valósítanak meg és 1,5–4,0 bar nyomáson dolgoznak, általában 110–150 fokos a kúpszögük. A cirkulációs fúvókákat nagy nyomású permetezőgépeken alkalmazzák elterjedten. A hidraulikus cseppképzés esetén a cseppméret széles határok között változik, jól szabályozhatóak és egyszerű felépítésűek, kiterjedt az alkalmazási területük. A hidraulikus cseppképzésnél a nyomás növelésével arányosan nő a kijuttatott permetlé mennyisége és szóráskúp szöge, ugyanakkor csökken a cseppméret. A fúvóka nyílásméretének növelésével – azonos nyomásnál – nő a kúpszög és a kijuttatott mennyiség, valamint a cseppméret is.

mechanikus cseppképzés esetén villanymotorral hajtott forgótárcsa, vagy lengő, ill. forgódob végzi a folyadékáram cseppekre bontását. A cseppméret a tárcsák fordulatszámának (vagy a dob lengésszámának) változtatásával alakítható. Ezeknél kicsi a cseppek mozgási energiája, ezért inkább kombinált rendszerekben használják azokat.

pneumatikus cseppképzésű szórófejek és fúvókák a levegőporlasztó hatását hasznosítják. Ezek lehetnek külső keverékképzésűek, amikor a levegő a fúvókából kilépő folyadékáramot porlasztja tovább, vagy belső keverékképzésűek, amikor tiszta légporlasztással történik a cseppképzés. A folyadék és a levegő a keverőtérben találkozik és a cseppek felgyorsulva hagyják el a szórófejet. Ezeknél 200–300-szoros a levegőáram térfogata a folyadékáramhoz képest is, 20–100 µm méretű cseppekkel dolgoznak.

kombinált cseppképzésű szórófejek és fúvókák általában a hidraulikus, vagy mechanikus és a pneumatikus cseppképzési elveket, ill. megoldásokat egyesítik magukban. A hidraulikusan, vagy mechanikusan létrehozott cseppeket a légáram finomítja tovább (AIRTEC szórófejek). Az utóbbi időben számos új típusú környezetkímélő szórófejjel és fúvókával lehet találkozni a piaci kínálatban. Ezek közé sorolhatók az alacsony nyomású LP réses fúvókák és szórófejek, az excenter szórófejek kettős réses 150o-os fúvókákkal (levél alá permetezéshez). Ide sorolhatók az elsodródás csökkentő (Anti-Drift, Low Drift, Flood, Turbo Flood Jet, Turbo Tee Jet, Turbo Drop stb.) szórófejek és fúvókák, amelyek csökkentett folyadéknyomással dolgoznak, előkamrában, vagy turbulencia kamrában képezik a cseppeket. Nagymértékben,  50–80%-ban csökkentik az elsodródást. Ezeknek a legnagyobb gyártói az Agrotop, az Albuz, a Lechler, Spraying System Co és a TeeJet. A környezetkímélő szórófejek és fúvókák csoportjába tartoznak a passzív és aktív injektoros szórófejek, ill. fúvókáik. A passzív megoldásnál a folyadék levegőt szív a fúvókába és buborékokat képezve jutnak el a cseppek a célfelületre, ahol aztán kettős hatást képezve szétrobbannak, mikrocseppekre bomolva tapadnak meg a felületen. Az ilyen szórófejekkel és fúvókákkal 4-5 km/h szélsebességnél is lehet permetezni. Ezeknek a legnagyobb gyártója a Lechler és a TeeJet. Az aktív injektoros fúvókák esetében a levegőt nyomással juttatják a fúvókába és úgy jön létre a kettős hatás. Ebben az esetben a szórófejek kiszolgálásához kettős folyadék és légvezeték kiépítése szükséges. Ez utóbbi nem mindig jelent többletráfordítást, mivel pneumatikus elzárású és szakaszolású szórófejeknél a légvezeték eleve rendelkezésre áll.

 

A különböző permetezőfúvókák felhasználási területe

A legkorszerűbb permetezőgépekkel és a legjobb növényvédő szerek alkalmazásával végzett permetezés is lehet sikertelen, ha nem megfelelő fúvókákat használtak a permetezés során. A szórófejek és fúvókák szerepe meghatározó a permetezés során, amelynek sajnos sok esetben nem tulajdonítanak kellő fontosságot az üzemeltetők. A szórófejek és a fúvókák kiválasztása tulajdonképpen már a permetezőgép megvásárlásával kezdődik, mivel a gép működési rendszere, az üzemi nyomástartománya, a folyadékszállítása, a szórószerkezetének konstrukciója meghatározza az alkalmazható szórófejek és fúvókák körét is. 
A szántóföldi síkpermetező gépeken leggyakrabban a hidraulikus szórófejekkel lehet találkozni, amelyeknél a nyomással szállított folyadék szűk nyíláson kiáramolva és felgyorsulva, forgásba hozva, vagy ütköztetve bomlik cseppekre. Az ültetvénypermetezőket főleg cirkulációs, ill. örvénykamrás szórófejekkel szerelik fel, amelyeknél a folyadék a cirkulációs térben gyorsul fel és forgó mozgással hagyja el a szórófejet. 
A szántóföldi gépeken gyakran alkalmazzák a több különböző fúvóka befogadására alkalmas (revolver típusú) többfúvókás szórófejeket. Ezekkel a permetezési igénytől és körülménytől függően a kívánt fúvóka megfelelő helyzetbe forgatásával, egyszerűen és gyorsan változtatható a szórásteljesítmény és a cseppképzés. A szórófejek konstrukciója, ill. a kezelendő növények permetezéstechnikai igényei és az alkalmazható technológiai jellemzők határozzák meg a fúvókák megválasztását. 
A szántóföldi sík permetezőgépeken leggyakrabban a 110–120o-os szórási kúpszögűréses fúvókákat alkalmazzák, amelyek kétszeres átlapolással jó permetfedettséget biztosítanak. A hagyományos réses fúvókák kis cseppmérettel dolgoznak, amelyek könnyebben elzáródhatnak és gyorsabban elpárolognak. Ennek kivédésére alkalmazhatók az elsodródást csökkentő réses fúvókák. Sűrűbb növényállomány esetén az aszimmetrikus szórásképpel dolgozó, vagy kettős réses fúvókákat lehet alkalmazni. A sorközökben végzett gyomirtó permetezéshez eltérő – 65o-os, 80o-os, vagy 90o-os – szórási kúpszögű fúvókák is rendelkezésre állnak. A kevésbé korszerű permetezőgépeken lehet találkozni még az ütközőlapos fúvókákkal is, amelyek szórásképe nem olyan szabályos és egyenletes, ill. a keresztirányú szórásegyenletességük is kívánni valót hagy maga után. Nagyobb méretű (durvább) cseppképzést valósítanak meg és ezáltal nagyobb (4–6 m/s) szélsebesség esetén is használhatók az injektoros (légbeszívásos) réses fúvókák. Legújabb változataik már kompakt felépítésűek, kisebbek és könnyebb a kezelhetőségük. Ezeknél a fúvókáknál az áramló permetlé a két oldalt kiképzett furatokon levegőt szív be és keveredik vele, melynek következtében a képződött légbuborékok nagyobb méretű cseppekre bontják a folyadékáramot. A buborékok kipukkanásával tovább aprózzák a cseppeket, de már a célfelületen. A kedvező cseppméretek általában 100–300 µm közöttiek. A 100 µm alattiak könnyen elsodródnak, vagy elpárolognak, a 600 µm felettiek pedig lefolynak a levelekről. A legjobb permetfedettség 100–200 µm közötti cseppméretekkel érhető el. Napjainkban a fúvókabetétek készülnek rozsdamentes acélból, sárgarézből, műanyagból vagy kerámiából. A fémből készült fúvókákat a magas áruk miatt a szántóföldön csak ritkán használják már, helyettük a műanyag (PP, POM) fúvókabetétek terjedtek el. A műanyag fúvókákat különböző színekben gyártják, így különböztetik meg azok különböző típusait. A műanyag fúvókák sokkal olcsóbbak, de gyorsabban is kopnak, ezért gyakrabban kell cserélni azokat. Az ültetvénypermetezőkön a nagyobb igénybevételnek kitett kerámiabetétes fúvókák használata általános.

Dr. Hajdú József

Forrás: Agronaplo

 

Írjon nekünk, visszahívjuk